|
Kategória: Szüléstörténetek Patrik baba születéseÉlveztem a terhesség minden percét, pedig nem volt felhőtlen a 9 hónap. Dagika már ki akart jönni a 29. héten és utána 2-3 hetente így ment ez egészen a 42. hétig! Megérte, mert lett egy gyönyörű kisfiunk és végre családot alkotunk!2 hétig naponta jártam és végre 2010 aug. 17-én megint fájásaim voltak, délelőtt 10 körül kezdődtek, 10 percesek voltak és este fél 6-ra lettek 5 percesek. Irány a kórház, végre szülők leszünk! Bementem a vajúdóba, Apa kint várakozott, megvizsgált a doki és közölte, hogy egyujjnyira vagyok még csak, az egész éjszakát a vajúdóban töltöttem, a férjem pedig a váróban! Reggel nyolckor jött a főorvos és burkot repesztett és elmúltak a fájásaim! 10 órára lett szabad szülőszoba és végre a férjem is bejöhetett! Rákötöttek az oxitocinra, újabb fájások, alig bírtam felkelni! Kipróbáltuk a labdát, az nagyon jó volt! Délután kettőkor kétujjnyira voltam nyitva és a teljes kimerültség szélén voltam. Kaptam infúziót, mert már majd 28 órája vajúdtam és nem ehettem, nem ihattam! Este 6 óra bő 3 ujjnyi de már nem bírom, semmi erőm és jönnek a tolófájások, de még nem szabad nyomni! (Jópofa.) Közben babánk szívhangja leesik 150-ről 80-ra. Várunk még egy órát és irány a császározó! Gyors katéter, gerincben érzéstelenítés, apa átöltözik műtős cuccba. Elém pakolnak egy csomó zöld lepedőt, apa a fejemet simogatja, és már vágnak is, miközben a dokik a Jóban Rosszban című filmet beszélik meg. (Jó fejek nem?) De végül a sok küzdelem és várakozás után 2010. augusztus 18-án, 19 óra 33 perckor megérkezett Veszprémi Patrik Valentin 4040 grammal és 59 cm-rel. Apa ment vele a fürdetésre. Visszahozták egy percre pólyában, adhattam neki egy puszit és nagyon boldogok voltunk (sírtam, mint a záporeső). Összefoltoztak és vittek a megőrzőbe, ahol már várt a férjem és a nagyszülők! Mindenki nagyon boldog volt és a mi kisfiunk lett a család szeme fénye! Az Apuka nagyon fáradt és nagyon boldog volt! Köszönöm neki, hogy ott volt velem és segített a jelenlétével! Mindenek ellenére újra csinálnám az egészet, mert egy igazi csoda, a gyermekünk itt van velünk! (A cikket beküldte: Gurulyka84)
|