Kategória: Szüléstörténetek

Nem volt hétköznapi...

Terhességem nem volt egyszerű eset,de az a lényeg,hogy minden rendben lezajlott...8)) Sokminden történt,eseménydús hónapok voltak. Ennek ellenére mégis megvolt a szépsége. Sokkal jobban kötődünk egymáshoz a párommal meg a lányunkal is.

Sziasztok! Terhességemet végigizgulták rajtunk kívül az orvosok is abban a kórházban,ahol szültem.Sokat köszönhetek nekik,mindvégig bátorítottak,segítettek,hogy könnyebben viseljem a dolgokat.A hatodik héten barnás színű váladék kezdett folydogálni,azt hittem,hogy elvesztettük a babát,be kellett feküdnöm a kórházba. Először azt hitték,hogy ikreink lesznek,mert két petezsákot láttak,mint utóbb kiderült az egyik valóban az volt,a másik viszont egy vérömleny. Kiderült,hogy csak a vérömleny távozott a szervezetemből,megnyugodtunk.A második hónap végén kezdődtek a gondok, P.4-es lett a keneteredményem,meg kellett műteni,conisatio-t (méhszájkimetszést) végeztek,aminek a szövettana rosszindulatú sejtbúrjánzást mutatott ki.Ezután két újabb műtéten estem át,az egyiket itthon végezték,a másikat lakhelyemtől távolabb. Erre azért volt szükség,mert itthon nem merték már vállalni a kockázatot. Akkor jártunk a 28.héten és attól tartottak,hogy megindul a műtétnél a baba. Itthon még nem tudták volna életben tartani,de ott meg lett volna erre minden esély. A lényeg,hogy erre nem került sor.Mindez a terhességem alatt. Az utolsó eredményem viszont már jó volt...8)) Koraszülött lett a kislányunk,amin senki nem csodálkozott. 34.hétre született 2300grammal és 46cm-rel,de Isteni csoda,hogy minden rendben van vele. Az első két napon kellett egy kicsi oxigén támogatást és egy kis infulsiót adni neki,de ezen kívül nem volt másra szükség. Csak két hetet kellett bent töltenünk. Nagyon büszke vagyok rá,amiért ilyen kis életrevaló leányzó...8)) Makk egészséges,szépen fejlődik,senki nem mondaná meg róla,hogy min ment keresztül. Most 3 hónapos,már 5210gramm és 60 cm,ja és gyönyörű...8))Ezt meg akartam osztani veletek.

(A cikket beküldte: Panda1)

Terhességem és szülésem története 2.
Korábban már megírtam kislányom, Nóri születésének történetét, és most kisfiamé, Balázsé következik. Már az első terhességnél is kisfiút szerettünk volna, de abszolút nem bántuk, hogy lányunk lett, a lényeg, hogy egészséges legyen. »

Hosszú volt az út, de végre nekünk is megadatott a CSODA!! :-)
Sok év várakozás, türelmetlenség, endometriózis, hormonkúra, válás, új szerelem, munkahelyváltás, életmódváltás, műtétek, lombik, várandósság és végre megszületett a mi kis Szerelembabánk!!! :-) - ez a mi történetünk röviden. »