|
|
Kategória: A terméketlenségről Neki igen, nekem nemKözel egy éve várunk babára. Nekünk mégsem adatik meg, másnak bezzeg...Nem tudom, mennyire egyedi a történetünk, gondolom tucatjával van ilyen. Felbolygatta az életünket a hír. Borzasztó helyzet. Egy óra zokogás és azóta is értetlenség. Nekünk nem jön össze a baba, ő meg csak úgy bejelenti... Mi lassan egy éve próbálkozunk, ez idő alatt egyszer jutottunk el a 7. hétig. Lassan kezdődnek a vizsgálatok. Tegnap tudtuk meg, hogy az egyik családtag babát vár. Január 9-re várja. A mi kicsikénk január 14-én érkezett volna, ha nem hagy itt bennünket. Ami azonban még ennél is jobban fáj, hogy ez az "anya" az első két gyermekét elhagyta. Az éjszaka közepén lépett le, hátra sem nézett. Új kapcsolatból azóta új gyermeke van, ő másfél éves. 2 napja úgy indultak el az orvoshoz, hogy a férje azt mondta, amennyiben valóban terhes, el kell vetetni. Ott kiderült, tényleg várandós. Csak éppen már 17 hetes. Nálam ez verte ki a biztosítékot. 4 hónapon keresztül hazudott, titkolózott. Most az egész család ki van akadva. Mert ő anya... észre sem vette a negyedik terhességét? Ne nevettessen már... Aki nem akar gyermeket, az tablettát szed, vagy gumit húz. Nem Elevitet... Ami még bánt, hogy mi vágyunk rá, nálunk jó helye lenne. De az Isten úgy döntött, nekünk januárban nem születhet meg a baba. Neki bezzeg... Nem tudok efölött napirendre térni. Igenis igazságtalannak tartom. Jelenleg 4 napja késik, tesztek negatívak. Majd meglátjuk... De ez akkor is igazságtalan. (A cikket beküldte: Picibogyó)
|