Kategória: Szüléstörténetek

Arnold baba születése

9 hónapja megérkezett a kis Csodánk.:) Nagyon vártuk már, sokadik próbálkozásra sikerült csak, de ez is bizonyítja, hogy nem szabad feladni! Új értelmet kapott az életünk! Mindig Ő az első, mindenben. Jó dolog gondoskodni, mosolyt csalni a kicsi arcukra és Ők is viszonozzák ezt, minden nap megnevettetnek minket, Anyának lenni a legszebb érzés! A férjem is más lett, bár eddig is nagyon szeretett és nagyon vigyázott rám, de mióta bővült a családunk, még inkább odateszi magát mindenben.:) A legjobbat hozzák ki a csemeték a szülőkből!

Bármikor újra átélném azt az érzést, amikor a világra segítettem ezt a kicsi embert! Este 8-kor ment el a nyákdugóm, elkezdett csordogálni a magzatvizem és fél 9-kor már jöttek az összehúzódások is. Rögtön 5-6 percesekkel indítottam, meg is lepődtem. Nagyon örültem, hogy nemsokára kezemben foghatom a kisbabánkat. Arnold mérte az időt és közben bátorított, kedves volt nagyon.:) Éjfélkor már 4-5 perces összehúzódásaim voltak, némelyik több, mint 1 percig tartott, úgyhogy elindultunk a kórházba. Megvizsgált az ügyeletes orvos, csak 1,5 ujjnyira voltam nyitva, viszont mivel elfolyt a magzatvíz, már nem engedtek haza. A szülőszobában rám tették az nst/ctg-t és vártuk, hogy történjenek a dolgok.:)
Fél egy körül érkezett meg a szülésznőm, megvizsgált ő is és mondta, hogy lassan tágulok, még várnunk kell a babára egy darabig. Megpróbáltam pihenni. Nem történt semmi különös közben, egész éjjel lassan tágultam. Nagyon izgatottak voltunk már.:) Hajnalban vizsgált meg a szülésznő újra, akkor már 2,5 ujjnyira tágultam, bár az még mindig kevés volt. Ekkor ráültem a gumilabdára és azon vajúdtam 9-ig. Folyamatos 5 perces összehúzódásaim voltak, egyre intenzívebbek! Közben Arnold végig velem volt és amikor látta, hogy kezdődik megint egy-egy összehúzódás, masszírozta a derekam és a hátam. Ez rengeteget segített! Természetesen a közelsége is!:) Nagyon jó volt, hogy ott volt velem és hogy minden pillanatot együtt élhettünk át! 9 után nemsokkal felkeltem a gumilabdáról, azt éreztem, hogy most sétálnom kell. 1 órán keresztül sétálgattam a szülőszobában, 1-1 összehúzódásnál megálltam és a férjemre támaszkodtam, aki folyamatosan biztatott. Nagyon nagy segítség volt! 10 órára már egész jól kitágultam, 4 ujjnyira. Akkor már 15 órája vajúdtam és nagyon fáradt voltam. Fél 1 körül elindultak a tolófájásaim is és 25 perc alatt megszületett Arnold baba, 3000 grammal és 53 centivel!:) Felsírt, de amint rám tették, elhallgatott. Elmondhatatlan boldogság árasztott el, elérzékenyültem, a férjem szintén, pedig nem az a fajta. De ez egy olyan élmény mindenki számára, ami még a kemény apukákat is meglágyítja.:)))
Nagyon hálás vagyok a Jóistennek, hogy sokadik próbálkozás után megérkezhetett Arni, a férjemnek, hogy végig velem volt, támogatott, bátorított!
Arni egészséges, huncut és boldog, 8 hónapos és 3 hetes kis vasgyúró.:) Most már teljes a családunk!

Köszönöm, hogy elolvastátok a mi történetünket is!

(A cikket beküldte: ErzsiCinti85)

Az én szüléstörténetem - Alexander érkezése
Terhességem alatt sok-sok cikket és fórumot olvastam itt el, és szomorúan fedeztem fel, hogy sok volt a negatív írás. Nem stresszeltem tőle, mert nem vagyok az a típus, de tudom, hogy sokan indulnak ki mások esetéből, ezért úgy döntöttem én is megosztom a saját... »

Életem Ausztriában 5. – Vajúdás Kiara babával
Július 9-re voltam kiírva, de persze Kiara is túl jól érezte magát a pocakban. Anyum már tűkön ült, otthon árvíz, itt pedig semmi új, ellátta Zsófit és a háztartást, közben tartotta bennem a lelket. Nagyon meleg nyár volt, folyt rólam a víz, már nagyon... »